Több mint 765 millió forint érkezett Heves 2-be: feltérképeztük, kik kapták az állami pénzeket

Több mint 765 millió forint – Heves 2-es országgyűlési egyéni választókörzetében ekkora összeget kaptak civil szervezetek, egyesületek 2022 és 2026 között, a kormány által 2026 nyarán nyilvánosságra hozott civil támogatási adatbázis szerint. A pénz sok száz kisebb-nagyobb tételben, civil szervezetekhez, alapítványokhoz, sport-, kulturális, polgárőr- és közösségi egyesületekhez került. Az adatok részletes vizsgálata több figyelemre méltó mintázatot is mutat: vannak visszatérő, több tízmilliós kedvezményezettek, politikai szereplőkhöz kapcsolódó szervezetek, egymással üzleti kapcsolatban álló cégek, valamint olyan támogatott egyesület is, amelynek működéséről korábban helyi szereplők egymásnak ellentmondó állításokat tettek.

Az állami civil támogatások nagyságrendje országosan is jelentős. A kormány 2026-ban közzétett adatbázisa szerint 2022 és 2026 között 20102 civil szervezet összesen mintegy 401 milliárd forint támogatásban részesült különböző programokból. A rendszerben a Falusi Civil Alap, a Városi Civil Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, egyedi támogatások és más állami források jelennek meg, mint az utóbbi időben nagy port kavart Nemzeti Kulturális Alap.

Elkezdtük vizsgálni azt, hogy Heves 2-ben kikhez, milyen rendszerességgel és milyen célokra kerültek ezek a források, illetve milyen személyi és üzleti kapcsolatok rajzolódnak ki a nagyobb kedvezményezettek körül.

Több mint 765 millió forint, de nem egyetlen nagy nyertes

A Heves 2-es választókerület támogatási mérlege nem egyetlen szervezet kiugró eredményéből áll össze. A pénzből több, mint 200 egyesület, szervezet kapott az évek során, az összesített adatok alapján azonban kialakul egy jól elkülöníthető élmezőny.

A rendelkezésünkre álló összesítés szerint az Örökség Közhasznú Alapítvány 44,012 millió forinttal áll az élen, mögötte a Mátra Biker Sport Club 41,21 millió, az Éljen a Mátra Egyesület 30,94 millió, a Debrői Arany Hárs Egyesület 29,675 millió, a Magyar Zeneművészeti Közhasznú Alapítvány 26,4 millió, míg a Városom, szeretlek Egyesület 25,365 millió forinttal szerepel.

Szintén húszmillió forint feletti összeg jelenik meg az Együtt Gyöngyöspatáért Baráti Kör Egyesületnél, a Mátra Kapuja Egyesületnél és a Mátra Média Kulturális Egyesületnél.

A következő körben találjuk többek között a Heves Megyei Természet-, Környezetvédelmi és Állatvédő Egyesületet 19,15 millió, a SEJORINA Kulturális Egyesületet 18,785 millió, a Verpelét a Mi Városunk Egyesületet 14,95 millió, a Parádi Idegenforgalmi és Kulturális Egyesületet 12,3 millió, valamint a SEJLA Kulturális Egyesületet 10,15 millió forinttal.

A listából ezért nemcsak a legnagyobb összegeket emeltük ki, hanem több kedvezményezettnél azt is megvizsgáltuk, milyen célokra kapták a pénzt, kik állnak a szervezetek mögött, és milyen további személyi vagy üzleti kapcsolatok azonosíthatók körülöttük.

A cikkben részletesebben bemutatott szervezeteket megkerestük, és arra kértük őket, hogy tételesen mutassák be, mire fordították a vizsgált időszakban elnyert pályázati forrásokat. Arra is rákérdeztünk, milyen szolgáltatásokat és beszerzéseket finanszíroztak ezekből, illetve mely vállalkozások kaptak megbízást a támogatások terhére.

Több mint 41 millió a Mátra Bikernek

A lista második legnagyobb kedvezményezettje a Mátra Biker Sport Club, amely a kormányzati összesítésben 41,21 millió forinttal szerepel.

A gyöngyösi sportegyesület kerékpársporttal, utánpótlás-neveléssel, táborokkal és sportesemények szervezésével foglalkozik. Saját bemutatkozása szerint 2021 óta szervezi a Tour de Mátrát, utánpótlás edzéseket tart, és országos, illetve nemzetközi kerékpárversenyeken is részt vesz.

A Városi Civil Alapból 2021-ben 2,5 millió, 2022-ben 7 millió, 2024-ben pedig 11 millió forintot ítéltek meg a klubnak. A Nemzeti Együttműködési Alapból 2023-ban 2 millió forintot kapott kerékpáros nyári táborra, 2025-ben pedig újabb 4 millió forintos támogatás kapcsolódott a negyedik kerékpáros nyári tábor megszervezéséhez. 2025-ben egy további 3,5 millió forintos Városi Civil Alap-támogatás is megjelent.

A 2024-es, 11 millió forintos pályázatnál a támogatás céljai között rendezvények és táborok, az utánpótlás-nevelés, valamint az egészségtudatosság, az aktív életmód, a kerékpársport és a természet szeretetének népszerűsítése szerepelt.

A klub állami források mellett önkormányzati támogatást is kapott. Gyöngyös 2024-ben külön 3 millió forintot ítélt meg a Mátra Biker Sport Clubnak a Tour de Mátra Sportfesztivál megrendezésére.

A támogatási döntésekből tehát jól látható, milyen célokra ítélték meg a pénzt. A tételes felhasználást azonban ezek a listák már nem mutatják meg. Ezért a Mátra Bikertől is azt kértük, mutassa be, mire fordította a támogatásokat, és kiknek fizetett azok terhére.

Közel 31 millió az Éljen a Mátrának – és egy Radír-szál

A támogatási élmezőny harmadik helyén az Éljen a Mátra Egyesület áll 30,94 millió forinttal.

Az egyesület szintén több évben jutott állami támogatáshoz. A Városi Civil Alapból 2022-ben 4,74 millió, 2024-ben 5,2 millió, 2025-ben pedig 11 millió forintot ítéltek meg számára. Ebben az évben egyébként a Nemzeti Kulturális Alapból is kapott 10 millió forintot.

A 2024-es támogatás célja konkrétan a Mátrai Betyár és Gasztrofesztivál megrendezése volt. Az egyesület a fesztivál szervezésében ma is meghatározó szerepet játszik. A 2025-ös rendezvényről szóló tudósításban Nagy Róbertet kifejezetten az Éljen a Mátra Egyesület szervezőjeként szólaltatták meg. A rendezvény a Bene Egylet Mátrafüred, az Éljen a Mátra Egyesület és a SecondWind Mátrafüredi Közhasznú Sportegyesület szervezésében, Gyöngyös önkormányzatának támogatásával valósult meg.

Az egyesület körül azonban egy további személyi és üzleti kapcsolatrendszer is kirajzolódik.

A civil szervezeti nyilvántartás szerint Nagy Katalin képviseleti joggal rendelkezik az Éljen a Mátra Egyesületben. Férje, Nagy Róbert pedig – ahogy a fesztiválról szóló tudósítás is mutatja – részt vesz az egyesület rendezvényeinek szervezésében.

Nagy Róberthez kötődik a gyöngyösi Radír Reklám Kft. és a Radír Produkció Kft. is.

Az Éljen a Mátra emellett az ÖKO Forradalom szervezésében is megjelenik, ahol a rendezvény hivatalos oldala az operatív munkában részt vevő partnerként tünteti fel.

A nyilvánosan hozzáférhető támogatási döntésekből ugyanakkor nem látható, hogy az Éljen a Mátra által elnyert pénzekből mely vállalkozások kaptak megbízást. Ezért az egyesületet külön arról is megkérdeztük, hogy a vizsgált támogatások felhasználása során kapott-e megbízást a Radír Reklám Kft. vagy a Radír Produkció Kft., és ha igen, milyen munkára és milyen összegben.

A gyöngyösi történet másik központi szereplője: a Városom, szeretlek Egyesület

Gyöngyösön az egyik legtöbbet emlegetett kedvezményezett a Városom, szeretlek Egyesület.

A szervezet 2021-ben 7,95 millió, 2022-ben 10 millió, 2024-ben pedig 10,925 millió forintos támogatást nyert a Városi Civil Alapból.

A Városom, szeretlek azért különösen érdekes szereplő, mert nem pusztán civil szervezetként jelent meg a város közéletében. A szervezet választásokon is állított jelölteket, 2024-ben pedig Szókovács Péter a Fidesz–KDNP és a Városom, szeretlek közös polgármesterjelöltjeként indult, és megnyerte a gyöngyösi választást.

A támogatások felhasználásának megismeréséhez ráadásul bírósági út vezetett.

A Gyöngyösi Médiaközpont közérdekű adatigénylésben kérte ki a 2021-es és 2022-es támogatások pályázati és elszámolási dokumentumait. Miután az adatokhoz nem jutott hozzá, pert indított. Az ügyben első-, majd másodfokon is a Médiaközpont javára született döntés, így az egyesületnek ki kellett adnia többek között a pályázatokat, szerződéseket, számlákat és teljesítésigazolásokat.

A később megismert dokumentumokban arculattervezés, honlapfejlesztés, videós tartalomgyártás, PR-cikkek, Facebook-kampányok és elektronikus médiamegjelenések is szerepeltek.

Itt bukkan fel egy másik név, Zelei Dániel és a Graven Idol Kft.

Egy másik szál: a támogatások mögött feltűnő cégek

A Városom, szeretlek támogatásainak elszámolásában megjelent a Graven Idol Kft. is.

A társaságot 2012-ben alapították, ügyvezetője Zelei Dániel. A céghez kötődik a Kékes Online és a Kékes Magazin.

A Graven Idol azonban nem csak civil szervezetekkel dolgozott. A Heves Megyei Önkormányzat nyilvános szerződéslistája szerint a társaság 2018-ban nettó 9,952 millió forintos szerződést kapott marketingeszközök fejlesztésére és rendezvényszervezésre.

Parád önkormányzatának irataiban szintén többször megjelenik a cég. Egy 2023-as dokumentum például nettó 352 500 forintos ajánlatot rögzít nyilvánossági feladatokra, egy korábbi eljárásban pedig közel kétmillió forintos ajánlat szerepel megalapozó dokumentum elkészítésére. Feldebrő képviselő-testülete 2022 decemberében ugyancsak a Graven Idol Kft.-t választotta egy, belterületi utak fejlesztéséhez kapcsolódó megalapozó dokumentum elkészítésére. De a mai napig számos Heves megyei település projekt kommunikációját a cég végzi.

A céges kapcsolat pedig tovább vezet.

A nyilvánosan hozzáférhető cégadatok szerint a Graven Idol Kft. jelenlegi tulajdonosa a Zele-Bau Kft., míg a Graven Idol ügyvezetője Zelei Dániel. A Zele-Bau ügyvezetője Zele Sándor.

Innen pedig már a jóval nagyobb összegű állami vasúti megrendelésekhez vezet a történet.

Vasútépítés, állami megrendelések és egy helyi médiacég

A Zele-Bau neve elsősorban vasútépítési és vasúti karbantartási munkákból ismert.

A társaság az elmúlt években számos állami vasúti munkában vett részt. A MÁV nyilvános szerződéslistáján például 2025-ben is megjelenik: a Baja vasútállomáson végzett felépítménycseréhez kapcsolódó rakodási és tereprendezési munkákra 10,598 millió forintos szerződést kötöttek vele.

A cég üzleti eredményeit és állami megrendeléseit 2026 augusztusában országos sajtótermékek is vizsgálták.

A 444 oknyomozása a Zele-Bau, a Graven Idol és a Kékes Online közötti kapcsolatot is bemutatta. A lap azt írta: a 2026-os országgyűlési kampányban Heves 2-ben olyan, Kiss János Tisza-jelöltet támadó kiadvány jelent meg, amelynek felelős kiadójaként a „Kékes Online – Graven Idol Kft.” volt feltüntetve.

A HVG ugyancsak beszámolt arról, hogy a kampányanyag felelős kiadójaként a Kékes Online–Graven Idol Kft. szerepelt, a portál kiadója, illetve főszerkesztője pedig Zelei Dániel.

A Kontroll pedig arról írt augusztusban szintén a Zele-Bau kapcsán, hogy közel 29 százalékos profitrátát ért el egy kevéssé ismert építőipari vállalkozás, ami az elmúlt években több mint 22 milliárd forint értékben jutott vasúti megbízásokhoz. A Heves megyei cég jobban teljesített, mint a nagyágyúnak számító Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd. 

Más visszatérő kedvezményezettek is vannak

A Mátra Média Kulturális Egyesület 21,867 millió forinttal szerepel a többéves összesítésben, míg a Heves Megyei Természet-, Környezetvédelmi és Állatvédő Egyesület 19,15 millió forinthoz jutott.

A támogatottak között szerepel a Gyöngyös Város Barátainak Köre is. A szervezethez kötődő dr. Bekecs Andrea korábban a Gyöngyösi Járási Hivatal vezetője volt, majd Budapest Főváros Kormányhivatalában töltött be vezető tisztséget, jelenleg pedig Gyöngyös jegyzője. Az egyesület több támogatási körben is megjelent.

Az adatokból összességében az látható, hogy bizonyos helyi szervezetek nem egyszeri kedvezményezettként, hanem több éven keresztül visszatérő szereplőként jelennek meg.

Szerkesztői megjegyzés: A Mátra Média Kulturális Egyesületnek magam, Mikó Dalma is több éven keresztül tagja voltam, egészen 2026 szeptemberéig. Az egyesület pályázati és pénzügyi döntéseiben azonban nem vettem részt. Feladataim közé kezdetben a MaxiRádió hírszerkesztése tartozott, majd az utolsó néhány hónapban az egyesület különböző felületeire készítettem tartalmakat.

SEJORINA és SEJLA: két szervezet, közel 29 millió forint és több kapcsolódási pont

A Heves 2-es választókerület támogatási listáján két hasonló nevű, roma kulturális és közösségi programokban is megjelenő szervezet is jelentős összeggel szerepel. A SEJORINA Kulturális Egyesület 18,785 millió, a SEJLA Kulturális Egyesület 10,15 millió forint támogatást kapott a vizsgált időszakban. Ez együttesen 28,935 millió forint.

A SEJORINA Kulturális Egyesület képviselője Danyiné Kuti Ibolya. A szervezet jelenlegi székhelye Gyöngyösorosziban, a Petőfi Sándor utca 37. szám alatt található, korábban azonban Gyöngyösön működött: nyilvántartási adatok szerint korábbi székhelyeként a 3200 Gyöngyös, Csiki utca 4. szerepelt.

A SEJORINA működésével 2026 márciusában a RomaPlay is részletesen foglalkozott. A lap azt vizsgálta, milyen tevékenységet végzett Gyöngyösorosziban a szervezet azután, hogy több különböző állami forrásból – többek között a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Magyar Falu Program pályázataiból – támogatásokhoz jutott.

A RomaPlay cikkében megszólaltatott helyi szereplők közül többen azt állították, hogy nem ismerték a szervezet helyi tevékenységét. A település polgármestere meglepetésének adott hangot a támogatások nagyságrendje miatt, az iskola igazgatója pedig azt közölte, hogy az intézménynek nem volt együttműködési megállapodása a SEJORINA-val. A lap ugyanakkor megszólaltatta Danyiné Kuti Ibolyát is, aki vitatta azt az állítást, hogy az egyesület ne végzett volna érdemi munkát: beszámolója szerint többek között ruha- és élelmiszerosztást végeztek, ügyintézésben segítettek, kirándulásokat és közösségi programokat szerveztek.

A történet azonban a SEJLA Kulturális Egyesület adatainak vizsgálatával kap egy újabb réteget.

A támogatási adatbázisban 10,15 millió forinttal szereplő SEJLA Kulturális Egyesületet 2022-ben jegyezték be. A nyilvántartási adatok szerint képviseletére Danyi Armand József jogosult, székhelye pedig 3200 Gyöngyös, Csiki utca 4.

Ez azért figyelemre méltó, mert ugyanez a cím korábban a SEJORINA Kulturális Egyesület székhelyeként is szerepelt.

A két szervezet között tehát több olyan kapcsolódási pont is van, amely indokolttá teszi az együttes vizsgálatukat. Mindkettő megjelenik roma civil és kulturális pályázatokon, a SEJLA jelenlegi székhelye megegyezik a SEJORINA korábbi gyöngyösi székhelyével, miközben a két szervezet képviseletére jogosult személy Danyi Armand József, illetve Danyiné Kuti Ibolya.

A nevek alapján felmerülhet családi kapcsolat lehetősége is, ezt azonban önmagában a névegyezés nem bizonyítja. Ezért a két szervezetet megkerestük, és többek között arra is rákérdeztünk, hogy van-e rokoni kapcsolat Danyi Armand József és Danyiné Kuti Ibolya között, milyen kapcsolat áll fenn a SEJLA és a SEJORINA között, illetve van-e személyi átfedés a két szervezet működésében.

Arra is választ kértünk, hogy pontosan milyen programokra, szolgáltatásokra és beszerzésekre fordították az elnyert állami támogatásokat, kik voltak ezeknek a programoknak a közreműködői és szolgáltatói, valamint rendelkezésre állnak-e az ezek felhasználását bemutató szakmai és pénzügyi beszámolók.

Az „igazi lottónyertesek”: egy másik állami pénzcsatorna

A civil támogatási rendszer mellett létezik egy ettől különálló pénzosztási csatorna is: a Szerencsejáték Zrt. és leányvállalata által nyújtott támogatások és szponzorációk rendszere.

Ennek részletei csak hosszú jogi eljárás után váltak szélesebb körben megismerhetővé. Az MSZP közel másfél éves pereskedés után jutott hozzá az adatokhoz, miután a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésben kötelezte a társaságokat az adatok kiadására.

A nyilvánosságra került összesítés szerint 2015 és 2024 között 22,41 milliárd forint támogatást és szponzorációt osztottak ki 1872 alapítvány, egyesület és vállalkozás között.

A pénz 63 százaléka szponzoráció, 37 százaléka adomány formájában került a kedvezményezettekhez.

A legnagyobb kedvezményezett a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány volt hárommilliárd forinttal. Havasi Balázs érdekeltsége 697 millió, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány pedig 289,5 millió forintot kapott.

Az „igazi lottónyertesek” története Gyöngyösig is elér.

A kiperelt dokumentumok között szereplő adományozási irat szerint a Városom, szeretlek Egyesület 2022-ben 10 millió forintot kapott kulturális rendezvények támogatására, és a dokumentumban Szókovács Péter neve is megjelenik.

Ez külön támogatási tétel a szervezet ugyanabban az évben elnyert 10 millió forintos Városi Civil Alap-támogatásától.

Mit mutat valójában a 765 millió?

A több mint 765 millió forint nem egyetlen támogatás, hanem sok különálló döntés eredménye. A kedvezményezettek között vannak sportegyesületek, polgárőrök, önkéntes tűzoltók, kulturális közösségek, iskolai és óvodai alapítványok, állatmentők és hagyományőrző szervezetek.

Az összegek között azonban nagy a különbség. Miközben sok szervezet néhány százezer vagy néhány millió forintot kapott, a lista élén húsz-, harminc-, sőt negyvenmillió forint feletti támogatások szerepelnek. Több kedvezményezett pedig évről évre visszatér.

Néhány esetben a pénzek útjának feltárásához pereskedésre vagy újságírói tényfeltárásra volt szükség. Így váltak megismerhetővé a Városom, szeretlek Egyesület részletes elszámolásai, a SEJORINA működésével kapcsolatos kérdések, illetve a Szerencsejáték Zrt. több mint 22 milliárd forintos támogatási rendszere is.