Negyvenöt ponton lassítanák a vizet a villámárvíz sújtotta Gyöngyöstarján határában (galéria)

Önkéntesek fogtak össze Gyöngyöstarján határában, hogy egy vízmosásban lassítsák a lezúduló csapadék útját, mérsékeljék a talaj pusztulását, és több vizet tartsanak a tájban. A szombati akció során a résztvevők beszámolója szerint 45 apró beavatkozási pontból álló rendszert alakítottak ki.

Gyöngyöstarjánban különös súlya van a víz lefolyását lassító kezdeményezéseknek: a településen 2023 júniusában két ember életét követelte a villámárvíz. A mostani munkával a résztvevők a gyors lefolyást és a talajeróziót szeretnék mérsékelni, miközben több nedvességet tartanának a tájban. A kisebb beavatkozások ugyanakkor önmagukban nem jelentenek garanciát egy hasonló katasztrófa elkerülésére.

A Hosszúcsemői Tőzegláp Facebook-oldalán megjelent beszámoló szerint több térség önkéntesei találkoztak Gyöngyöstarján határában. A helyiek és a szervező Hevesi VízŐrzők mellett nógrádi, pásztói, mogyoródi és hosszúcsemői résztvevők, valamint a ZagyvaMENTIk is bekapcsolódtak a munkába. A VízŐrző Mozgalom tízfős központi csapatából heten voltak jelen.

A közös munka egy vízmosásra összpontosult, amelyben időszakosan nagyobb mennyiségű víz zúdulhat le. A beszámoló szerint első lépésként 45 kisebb beavatkozási pontból álló rendszert építettek ki a víz lassítására és a talajerózió csökkentésére.

Az akció egyúttal tapasztalatcserére is lehetőséget adott: a helyi önkéntesek olyan résztvevőkkel dolgozhattak együtt, akik más területeken már végeztek hasonló munkát. A közlés szerint ugyanazon a napon a pilisi Dera-patak árkában is több tucat önkéntes dolgozott vízmegtartási céllal.

Mi az a VízŐrző Mozgalom?

A VízŐrző Mozgalom helyi közösségeket és különböző szakterületek képviselőit összekapcsoló kezdeményezés. A hálózat a víz tájban tartását és a vizes élőhelyek helyreállítását szorgalmazza. Szakmai csapatában természetvédelmi őr, ökológus, mérnök és közösségszervező is dolgozik.

Javaslataik között szerepel a csapadékvíz helyi megtartása, a természetes víztároló területek használata, valamint a kisvízfolyások lefolyását lassító, természetalapú megoldások alkalmazása. Ezek közé tartozhatnak a helyi adottságokhoz igazított rönk-, rőzse- és kőből kialakított akadályok. A mozgalom a tervezésben az önkormányzatok, az erdészetek, a gazdálkodók és a vízügyi szereplők együttműködését is szükségesnek tartja.

A lefolyás lassításával több idő juthat arra, hogy a víz beszivárogjon a talajba. A gyöngyöstarjáni rendszer tényleges hatásáról a későbbi csapadékos időszakok tapasztalatai és az utánkövetés adhatnak képet; a résztvevők beszámolója egyelőre az elvégzett munkát és annak céljait ismerteti.

Heves megyében már több helyszínen dolgoztak

A Hevesi VízŐrzők munkájának egyik dokumentált helyszíne az Aldebrő és Vécs közigazgatási területén fekvő Telki-legelő. Itt augusztus 26-án a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával közösen tíz résztvevő hat óra alatt hat kisebb és egy nagyobb rönkgátat épített, mintegy nyolcvan méternyi patakszakaszon.

A cél az őszi-téli csapadék helyben tartása, a gyors lefolyás mérséklése és a környező talaj nedvességtartalmának növelése volt. A munkához rönköket, sarat, avart és növényi maradványokat is felhasználtak.

A nemzeti park igazgatósága szeptember végén már arról számolt be, hogy a természetes hódgátak és az önkéntesek által kialakított akadályok együttes hatására víz maradt a Tarnóca-patak érintett mederszakaszán. A legelső gát fölött is körülbelül ötven méter hosszan találtak vizet. Ez helyszíni tapasztalatként jelezte a beavatkozások eredményét.

A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben szintén végeztek közös vízőrző munkákat. A BNPI augusztusi ismertetése szerint a szivárgó rönkgátaknál természetes jutaanyagot, köztük adományként kapott kávés zsákokat is használnak. Ezekkel az átmosódást igyekeznek csökkenteni, hogy az akadályok tovább segíthessék a víz lassítását és a környező területek nedvesítését.

Gyöngyöstarjánban a diákok is bekapcsolódtak

A mostani önkéntes akció mellett korábban más vízmegtartó munka is történt a település környékén. A Heol október 5-i tudósítása szerint a Gyöngyöstarjáni Kányádi Sándor Általános Iskola nyolcadikosai az EGERERDŐ munkatársainak segítségével tizennégy kisebb rönkgátat építettek.

Kiss Viktor polgármester akkori tájékoztatása szerint a munkát a VízŐrző Mozgalom, az erdészet és más érintett szervezetek részvételével tartott egyeztetés, majd helyszínbejárás előzte meg.

A szombati akció ezt a helyi vízmegtartási törekvést bővítette újabb önkéntesekkel és beavatkozási pontokkal. Az előttük álló feladat annak megfigyelése lesz, hogyan működik a rendszer, amikor ismét víz érkezik a most kezelt vízmosásba.