Repedező házak, elutasított kárigények: összefogtak a gyöngyösi térség aszálykárosultjai
Több környékbeli településen repedeznek a házak. A károsultak összefogtak, miközben a biztosítók sok esetben elutasítják a kárigényeket.
Gyöngyöshalász, Nagyréde, Gyöngyössolymos, Mátrafüred és Gyöngyös – egyre több helyről érkeznek beszámolók megrepedt falakról és megsüllyedt épületekről. Az érintett ingatlantulajdonosok szerint a károsodások hátterében a tartós aszály miatt kiszáradó talaj mozgása állhat. Több településen aláírásgyűjtés indult, a károsultak pedig országos összefogással keresnek megoldást. A Gyöngyösi Dosszié megkereste a Magyar Biztosítók Szövetségét is, amelynek válaszából kiderül: az ilyen károk megtérítése korántsem magától értetődő.
Egyre több ingatlantulajdonos szembesül azzal, hogy repedések jelennek meg otthona falain, egyes esetekben pedig az épület szerkezeti károsodásának jelei is mutatkoznak. A problémáról Gyöngyösön és több környező településen is beszámoltak. Az érintettek attól tartanak, hogy a rendkívül száraz időjárás következtében megváltozott a talaj állapota, ami az épületek egyenetlen süllyedéséhez vezethetett.
A jelenség különösen aggasztó, mert nem egyszerű esztétikai hibákról lehet szó. A falakon megjelenő repedések bizonyos esetekben az épület mozgására, akár komolyabb szerkezeti problémára is utalhatnak. A helyreállítás költsége pedig jelentős terhet róhat a tulajdonosokra.
A károsultak közül többen biztosítójukhoz fordultak, ám a Gyöngyösi Dossziéhoz eljutott beszámolók szerint az érintettek elutasító válaszokat kaptak. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az aszály és az épületkárosodás közötti kapcsolat megállapítása sok esetben külön műszaki vizsgálatot igényel.
Aláírásokat gyűjtenek, hogy a törvényhozók is foglalkozzanak a problémával
A károsultak nem csupán egyénileg próbálnak megoldást találni. Információink szerint Gyöngyöshalászon, Nagyrédén, Mátrafüreden és Gyöngyössolymoson is aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a problémára a törvényhozók figyelmét is felhívják.
Az érintettek azt szeretnék elérni, hogy az aszállyal összefüggésbe hozható lakóépület-károsodások ne kizárólag az egyes tulajdonosok magánproblémái legyenek, hanem szélesebb körben is foglalkozzanak a jelenséggel és a lehetséges megoldásokkal.
Időközben létrejött a Házsüllyedés károsultak, megoldás keresők nevű Facebook-csoport is, amelyben az érintettek megosztják tapasztalataikat, és közösen keresik a lehetséges megoldásokat.
A beszámolók alapján a probléma nem korlátozódik egyetlen településre. Az azonban egyelőre nem ismert, hogy országosan hány lakóépületet érinthetnek az aszállyal összefüggésbe hozható talajmozgások.
Rekordméretű csapadékhiány sújtja a térséget
A házrepedésekről szóló beszámolók egy rendkívüli időjárási időszakban szaporodtak meg.
A HungaroMet adatai szerint 2026 nyara országos átlagban 1901 óta a legszárazabb volt Magyarországon. A három nyári hónap alatt mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott, ami az 1991–2020 közötti éghajlati átlag csupán 36 százaléka.
A csapadékhiány ráadásul nem ért véget a nyárral. A szeptemberi országos csapadékösszeg mindössze 15,1 milliméter volt, a 2026-os év első kilenc hónapja pedig a HungaroMet mérései alapján a legszárazabb január–szeptemberi időszaknak bizonyult 1901 óta.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság októberben közzétett tájékoztatása szerint a Zagyva–Tarna vízgyűjtőjén 2026 első kilenc hónapjában mindössze 193,5 milliméter csapadék hullott. Ez a sokéves időarányos átlag, vagyis 448,1 milliméter mindössze 43 százaléka.
A vízügyi igazgatóság adatsora szerint 1985 óta nem mértek ilyen kevés csapadékot ebben az időszakban a vízgyűjtő területén.
A rendkívüli szárazság tehát mérési adatokkal igazolható. Az egyes lakóépületek károsodásának pontos okát azonban ettől függetlenül, külön-külön kell megvizsgálni.
Hogyan repesztheti meg a házakat az aszály?
Bizonyos, különösen agyagos talajok nedvességtartalmuk csökkenésével zsugorodnak, majd újranedvesedéskor ismét megduzzadhatnak. Ha ezek a változások az épület alatt nem egyenletesen mennek végbe, az alapozás különböző részei eltérő mértékben mozdulhatnak el.
Ennek következménye lehet a falak megrepedése, a nyílászárók elmozdulása vagy akár az épület szerkezeti károsodása is.
A biztosító nem feltétlenül fizet – megkerestük a MABISZ-t
Az érintett ingatlantulajdonosok számára az egyik legégetőbb kérdés, hogy ki viseli a helyreállítás költségeit.
A Gyöngyösi Dosszié 14 kérdésből álló megkeresést küldött a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ), amelyben többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a lakásbiztosítások fedezik-e az aszály következtében kialakuló talajzsugorodást és épületsüllyedést, illetve milyen lehetőségeik vannak azoknak, akiknek a biztosítója elutasította a kárigényét.
A szövetség szerkesztőségünknek küldött válaszában hangsúlyozta, hogy a károk biztosítási megítélése minden esetben a kiváltó októl, a körülményektől és az adott szerződés feltételeitől függ.
A MABISZ szerint az aszály, a talaj kiszáradása vagy zsugorodása, valamint az ezekkel összefüggő épületsüllyedés nem minősül automatikusan biztosítási eseménynek.
Ez azt jelenti, hogy önmagában a lakásbiztosítás megléte nem garantálja az ilyen jellegű károk megtérítését.
A biztosítási feltételek ráadásul különbséget tehetnek a földmozgás, a földcsuszamlás, a talajsüllyedés, a talajzsugorodás és az alapozási hibák között. Így előfordulhat, hogy egy szerződés bizonyos földmozgásos károkra fedezetet nyújt, a talaj kiszáradásából eredő épületmozgásra viszont nem.
A szövetség azt sem tudta egyértelműen megállapítani, hogy a magyar piacon elérhető-e kifejezetten az aszály okozta talajzsugorodásra fedezetet nyújtó lakásbiztosítás. Ehhez az egyes biztosítók termékeinek és szerződési feltételeinek külön vizsgálatára lenne szükség.
Azt sem tudni, hány ház károsodhatott országosan
A MABISZ válaszából egy másik lényeges probléma is kirajzolódik: nem áll rendelkezésre egységes országos statisztika az aszállyal összefüggésbe hozható épületkárokról. A szövetség tájékoztatása szerint nem rendelkeznek olyan, 2022 és 2026 közötti éves bontású adatsorral, amely megmutatná, hány kárbejelentés érkezett talajmozgás, épületsüllyedés vagy aszályhoz köthető szerkezeti károsodás miatt.
Heves vármegyére, illetve Gyöngyös és Gyöngyöshalász térségére vonatkozó külön statisztikájuk sincs. Emiatt az sem állapítható meg a MABISZ adataiból, hogy a 2022-es súlyos aszály óta növekedett-e az ilyen jellegű kárbejelentések száma. A szövetség a kifizetések és az elutasítások arányáról sem tudott országos adatot szolgáltatni.
Mindez azt jelenti, hogy miközben egyre több érintett próbál közösen fellépni, a probléma tényleges országos kiterjedéséről és a biztosítói kárrendezés eredményességéről egyelőre nincs átfogó, nyilvánosan összesített kép.
Mit tehet, akinek elutasították a kárigényét?
A MABISZ szerint az érintett tulajdonosoknak elsőként érdemes részletesen megismerniük, milyen indokkal utasította el a biztosító a kifizetést, és döntését mely szerződéses rendelkezésekre vagy szakértői megállapításokra alapozta.
Amennyiben az ügyfél vitatja az elutasítást, a biztosító hivatalos panaszkezelési eljárásában kérheti az ügy felülvizsgálatát. Ha ez nem vezet eredményre, az ügy jellegétől függően a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárása, a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás vagy bírósági jogérvényesítés is szóba jöhet.
A szövetség azt javasolja, hogy az ingatlantulajdonosok készítsenek dátummal ellátott fényképeket a repedésekről, jegyezzék fel a változásokat, és őrizzék meg a korábbi felújításokkal, az épület alapozásával és az esetleges szakértői vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentumokat.
Különösen fontos a károsodás mielőbbi bejelentése, mert a hónapok vagy évek alatt fokozatosan kialakuló repedések esetében nehezebb lehet a károk keletkezési idejének és okának bizonyítása.
Források:
